Kísérleti fizika 2.

Elektrodinamika, Relativitáselmélet

Tóth András
Koppa Pál

BME

2013

Ez a könyv a BME fizikus hallgatói számára készült, négy fejezetből álló Kísérleti Fizika sorozat második kötete, amely az elektromosság, mágnesség és a relativitáselmélet alapjaival ismerteti meg az Olvasót. A tankönyv a BME Fizikus alapképzésében elhangzó Kísérleti Fizika 2. előadás anyagát dolgozza fel egységes formában, az előadáson bemutatott legfontosabb kísérletek leírásával ki-egészítve.

Kísérleti fizika 3.

Kvantummechanika, Statisztikus fizika, Termodinamika

Újsághy Orsolya

BME

2013

A jegyzet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a másodéves fizikus hallgatóknak tartott Kísérleti Fizika III. tantárgy anyagát tartalmazza. Ez a tárgy egy négy féléves kurzus harmadik része, a Kísérleti Fizika I. (klasszikus mechanika) és a Kísérleti Fizika II. (klasszikus elektromágnességtan) tantárgyak után és a Kísérleti Magfizika előtt. A jegyzetben két témakörrel foglalkozunk, az egyik a Termodinamika, a másik A kvantummechanika alapjai címekkel foglalható össze. A Termodinamika részben az empirikus hőmérséklet bevezetése után először áttekintjük a mikroszkopikus, az anyag összetevőinek valószínűségi leírásán alapuló ideális gázokra vonatkozó kinetikus gázelméletet, majd rátérünk a fenomenologikus termodinamika tárgyalására, ahol épp ellenkezőleg, a makroszkopikus tapasztalatok alapján felállított törvényeket és azok következményeit vizsgáljuk. Harmadrészt ízelítőt adunk a statisztikus fizikából, ami ismét a nagyszámú alkotórész felőli statisztikus megközelítés, már nem csak (ideális) gázokra, hanem bármilyen anyagra, akár kvantummechanikával leírtakra is. A kvantummechanika alapjai részben áttekintjük a kvantummechanikához vezető kísérleteket, az azokra adott magyarázatokat, egyszóval a folyamatot, ami a klasszikus fizikai gondolkodásunkat átvezette a kvantummechanikába.

Elméleti fizika 2.

Kvantummechanika, Statisztikus fizika

Török János
Orosz László
Kertész János

BME

2014

A lefedett anyag: A kvantummechanika matematikai eszközei, Hilbert-tér, operátorok. A mérés, sajátértékek, kommutátorok, határozatlansági relációk. Schrödinger-egyenlet, stacionárius eset, kötött és szabad állapotok. a hullámcsomag, potenciálgát, alagúteffektus. Potenciálvölgy, harmonikus oszcillátor. Impulzusmomentum és spin. A centrális erőtér, a H atom. Sok elektronból álló rendszerek kvantummechanikai vizsgálata, a Pauli-elv, a periódusos rendszer. A perturbációszámítás és a szóráselmélet alapjai. Mikro- és makroállapotok, zárt és kölcsönható rendszerek, egyensúly. Az egyenlő valószínűségek elve, statisztikus fizikai entrópia, kapcsolat a termodinamikával. Különböző sokaságok és ekvivalenciájuk. Termodinamikai potenciálok, fluktuációk. Ideális gázok, Fermi-Dirac, Bose-Einstein és Maxwell-Boltzmann statisztikák. Hőmérsékleti sugárzás. Kölcsönható rendszerek, van der Waals egyenlet, átlagtér elmélet, kritikus viselkedés.

Mechanika

Elektrodinamika, Elméleti Mechanika

Keszthelyi Tamás

BME

2012

A lefedett anyag: Anyagi pont newtoni mechanikája, impulzus, impulzusmomentum, konzervatív erők, energia. Pontrendszerek mechanikája, a mozgásintegrál. Kényszerek, általánosított koordiná-ták, a mechanika elvei. Merev testek. Folytonos közegek. Rugalmas testek mechanikája, a feszültségtenzor. Hullámegyenlet. Ideális és viszkózus folyadékok. Maxwell-egyenletek. Szigetelők, vezetők (stacionárius) áramok. Statikus elektromos és mágneses tér. Skalár- és vektorpotenciál. Időfüggő elektromos és mágneses tér. Elektromágneses hullámok. Elektromágneses tér anyagi közegben. Az elektromágneses tér energiája és impulzusa.

Elektrodinamika

Elektrodinamika, Relativitáselmélet

Jakovác Antal
Takács Gábor
Orosz László

BME

2013

A klasszikus elektrodinamika elméleti áttekintését adja a jegyzet. A felhasznált matematikai eszközöket külön fejezetekben, függelékekben tárgyalja, ez megkönnyíti az ezen a területen kevésbé otthonosan mozgó olvasónak is a jegyzet anyagának követését. A jegyzet először az elektrosztatikában az elektromos tér Maxwell-egyenleteit, az elektromos potenciál Poisson- illetve Laplace-egyenletét tekinti át, ezek megoldását tárgyalja határfeltételekkel, különböző koordinátarendszerekben, vákuumban és anyag jelenlétében. A mágnetosztatikában a Maxwell-egyenleteket, a vektorpotenciálra vonatkozó egyenleteket vizsgálja szintén határfeltételekkel, vákuumban és anyag jelenlétében. Az időfüggő Maxwell-egyenletek megoldásában a kvázistacionárius közelítést, a szabad elektromágneses hullámok terjedését tárgyalja, végigtekinti a hullámmechanika alapjait, a frekvenciafüggő törésmutató következményeit. Felírja az elektromágneses rendszerek energia- és impulzus mérlegegyenletét. A források által keltett elektromágneses terek vizsgálata a retardált és avanzsált Green-függvények felírásával kezdődik, a dipól- és multipól sugárzások tárgyalása, a Lienard-Wiechert potenciálok vizsgálata következik, tárgyalja annak szögeloszlását és spektrumát. Utána az elektromágneses hullámok szórását tekinti át a jegyzet, majd a Cserenkov és átmeneti sugárzás leírása következik. Végül a relativisztikus elektrodinamika tárgyalásával ér véget a jegyzet. Ezt egy függelék követi, ahol a matematikai részletek tárgyalása található.

Kvantummechanika feladatgyűjtemény

Kvantummechanika

Szunyogh László
Udvardi László
Újfalusi László
Varga Imre

BME

2014

A példatár minden fejezete bő elméleti bevezetővel kezdődik, majd sok feladaton és azok többé-kevésbé részletes megoldásán keresztül érthető meg illetve sajátítható el a tananyag. Miután példatárról van szó, ezért az elmélet alkalmazhatóságára helyeződött a hangsúly. Az elméleti háttér részleteit más tankönyvből kell megismerni és megérteni. A feladatok egy részét más példatárakból kölcsönöztük, de számos, az évek során kidolgozott saját ötletünkkel kiegészítve, a kvantummechanika sokkal átfogóbb megismertetését tűztük ki célul.

Statisztikus fizika

Statisztikus fizika

Kertész János
Zaránd Gergely
Deák András

BME

2013

A jegyzet célja, hogy megismertesse a fizikus BSc hallgatókat a statisztikus fizika alapjaival. Tárgyalja az egyensúlyi statisztikus fizika alapjait, az ideális kvantumgázokat. Betekintést ad a kölcsönható rendszerek és a fázisátalakulások elméletébe. A jegyzet kitér a nemegyensúlyi rendszerek elméletének megalapozására és a sztochasztikus folyamatok egyszerűbb eseteire.

A statisztikus fizika matematikai módszerei

Statisztikus fizika

Tóth Bálint

BME

2011

Fejezetek:
1. Valószínűségszámítási bemelegítés
2. A statisztikus fizika tárgya
3. A Curie –Weiss-modell
4. Ising-modell ℤ^n-en; termodinamikai limesz
5. Analitikusság I
6. Analitikusság II: Lee és Yang tétele
7. Fázisátmenet az Ising-modellben
8. A klasszikus Heisenberg-modell
9. A kvantum Heisenberg-modell